1. Rész - Egy átlagos nap

Köszönöm Gabriellának a komit! :)) Az ő válaszára itt az 1. rész, remélem tetszik! :)) A kövi 1 komi után jön! :)) 

Reggel 7 óra

"Csak futottam és futottam az erdőben, de nem tudom mi vagy ki elől. Hallottam hogy egyre közelebb ér, de nem mertem hátra nézni. Megálltam és behunytam a szemem. Mikor kinyitottam egy sötét helyen voltam. Éreztem hogy hideg van. Hallottam valamit, és megfordultam. Sehol senki és semmi, csak sötétség. Valaki rátette a kezét a vállamra és..."
Beep, beep, beep... - szól az ébresztőm.
- Ajj, hol van már az a hülye óra? Csak találjam meg, úgy földhöz vágom hogy utána összeszerelni sem lehet! - na szuper...meg volt a reggeli káromkodásom. Végre meg van az óra. Kikapcsoltam, de eltértem eredeti tervemtől, mert anyum mérges lenne utána.
- Kicsikém kész a reggeli, a kedvencedet csináltam! - na, az említett "szamár" megszólalt. Félre ne értsd, szeretem az anyukámat de hirtelen ez jutott eszembe!
- Ó remek, mindjárt megyek! - kiáltottam vissza vigyorogva, amit szerintem ő is észre vett, mert hangosan felnevetett. Gyorsan elmentem megmosni az arcom és már sprinteltem is az ebédlőbe.
- Mmm...imádom az omlettet! - csámcsogtam el evés közben a mondandómat.
- Emma, ha befejezted a reggelit felmehetsz rendbe szedni magadat. 15 perced van, szóval siess! - hallatszott anya parancsa mire én elég hülye fejet vágtam.
- De anyu, még csak negyed 8 van. Miért kell most ennyire sietni? - kérdeztem értetlenül.
- Mert most hamarabb behívtak a rendelőbe valami sürgős eset miatt. - hangzott a válasz. (egyébként még nem mondtam, de anya fogorvos.)
- Jaa értem, akkor sietek! - mondtam miután elpusztítottam az utolsó morzsákat is. Felrohantam a lépcsőn és be fürdőbe. Megfürödtem, fogat mostam majd felvettem a már kikészített ruhámat. Egy zöld csőnadrágot vettem fel egy fehér atlétával és egy piros-kék színű kockás inggel. Felkaptam a táskámat és a telefonomat aztán lefutottam, felvettem a kedvenc bakancsomat, ami ma is ugyan úgy illik a szerelésemhez, mint máskor. Hangosan elkezdtem kiabálni anyának hogy indulásra kész vagyok, de nem jött válasz ezért kimentem. Anyu ott állt már a kocsi mellet és vigyorogva nézett rám.
- Miért mosolyogsz ennyire? - kérdeztem értetlenül.
- Mert hallottam ahogy ordibálsz. - ekkor elnevette magát. Ezen elmosolyodtam, mert imádom ahogy anyukám nevet olyan aranyos. Beültünk a járműbe és elindultunk. Miközben mentünk szólt a rádió, és egy tök jó szám ment benne, de sajnos nem tudtam a címét. Megnéztem hány óra van, mert ennek a rádióadónak van fent a neten egy oldala és vissza lehet nézni az "Ez szólt" résznél. Megérkeztünk a sulihoz, nyomtam egy puszit a sofőröm arcára, kiugrottam az autóból és bementem az iskola udvarára. Megláttam legjobb barátnőmet és pont háttal állt nekem, mer beszélgetett a többiekkel (többiek= osztálytársak). Támadt egy jó ötletem...megviccelem kicsit. Mögé lopóztam majd elkezdtem ördögi kacajjal csikizni.
- Háháháhháá! - nevettem ott mögötte.
- Héj, te szemét, hagyd abba, tudod hogy halálosan csikis vagyok!! - kiabálta nevetve, mire mindenki minket nézett és erre abba hagytam az én barátnőm szenvedtetését.
- Ugye tudod, hogy most meghalsz? - kérdezte hatalmas nagy vigyorral a képén, közben közeledett felém én pedig hátráltam
- Igen, tudom. - mondtam még mosolyogva de félénken.
- Akkor adok egy jó tanácsot... - Rebeka
-  Hallgatlak! - ekkor már újra fülig ért a szám.
- FUSS!! - adta ki a parancsot mire én elkezdtem rohanni egyesen be a suliba. Egy ideig még kergetőztünk aztán becsengettek, és szerencsémre Reby nem kapott el.
- Ne aggódj, az óra nem tart örökké! - mondta bosszúsan.
- Majd bemegyek a fiú WC-be oda úgy sem jössz utánam. - erre ő csak összehúzta a szemét. Matek volt az 1. óra -.-". Hát mit ne mondjak, elég uncsi volt. 

***

- Végre kicsöngettek az utolsó óráról is! - mondtam Rebynek az osztályból kifelé jövet. Amúgy Reby a végén csak a fenekemre ütött egy hatalmasat, kicsit se néztek minket hülyének, hogy én jajgatok és közben a seggecskémet fogom ő meg a földön fetreng, mert úgy röhög. Haza felé menet beszélgettünk, hülyéskedtünk. Mikor haza értem már egyedül voltam mert Wolfy pár háztömbbel arrébb lakik sajnos. 

- Megjöttem! - kiabáltam a házba érve, de nem jött válasz. Ezek szerint egyedül vagyok. Felmentem a szobámba, lepakoltam a cuccom és benyomtam a laptopom. Felmentem annak a rádiónak az oldalára és meg néztem mi szólt reggel. ez volt az: http://www.youtube.com/watch?v=T4cdfRohhcg . Nagyon megtetszett ez a szám rátettem a telómra és beállítottam csengőhangnak. Kinyomtam a laptopot és megtanultam a házit. Már 8 óra volt, így úgy gondoltam lemegyek kajolni. Csináltam egy szendót, betermeltem és felmentem a szobámba, ekkor már fél 9 volt. Nem tudtam mit csináljak, megtanultam, géphez nincs kedvem és már kajáltam is. Megvan...felhívom Becca-t. Tárcsáztam a számát és 2 csöngés után felvette.
- Haló?! - szólt bele.

- Szia Szívem! Mit csinálsz? - kérdeztem.

- Hát...épp most mentem volna fürdeni, de az várhat holnapig. - éreztem hogy mosolyog.

- Figyi má'...találtam egy tök jó számot. Érdekel? - én.

- Naná! - Reby

- Az előadó a One Direction és a szám címe Kiss you. - mondtam válaszul.

- One Direction? Még sose hallottam róluk. - mondta.

- Hát én se, valami brit banda azt hiszem, de tök mindegy, engem annyira nem izgatnak. A lényeg hogy ez a számuk nagyon király, de nem mintha ismernék tőlük bármilyen más számot. - mondtam mosolyogva és erre a mondatomra Becca elnevette magát.
- Hát nem is tudom, szerintem mondjuk jó a banda neve, a zenét meg akkor meghallgatom, várj egy kicsit bekapcsolom a gépet.
- Nem is tudom, végül is nem rossz szám. - mondta miután meghallgatta. Miközben a ezt hallgatta letettük a telefont és én is bekapcsoltam a laptopot és ott folytattuk a beszélgetést.

- Nem rossz?! Mi az hogy nem rossz?! Ez egyenesen tökély! - kiabáltam vele, de persze nevettem mondandóm közben.
- Jó na. Akkor...ez a legeslegjobb szám amit valaha hallottam! - ment bele Reby is a játékba.

- Na azért! - mondtam mosolyogva és Wolfy felnevetett. 

Még beszélgettünk vagy 2 óra hosszát és elköszöntünk egymástól jó éjtet kívánva. pizsibe öltöztem majd álomra hatottam a fejem. Másnap...