Tudom, azt írtam, hetente lesznek új részek. Tegnap nem hiába nem hoztam. Méghozzá azért, mert szinte SEMMI jelét nem mutattátok annak, hogy érdemes hoznom a következő részt (és emiatt úgy érzem, ezt is hiába írom). Tényleg. És ez nagyon rosszul esett. Kitettem 2 szavazást, egyikre sem szavazott senki. Most már ott tartok, hogy teljesen mind1, mire szavaztok, csak szavazzatok. Arra az elhatározásra jutottam, hogy amíg nem lesz LEGALÁBB 2 komment és 3-5 tetszik/nem tetszik az utolsó résznél + pár szavazat addig NEM hozok új részt, Sajnálom. Lola.

Ui.: ennek a bejegyzésnek direkt nincs címe.

Szavazás 3

Kiraktam újabb 2 közvélemény kutatást. Most már tényleg nagyon örülnék ha sokan szavaznátok. Nektek csak egy kattintás, nekem viszont hatalmas öröm, mert ha szavaztok tudom nem hiába írom a blogot. És mostantól lehet a bejegyzések végén kattintani a "Tetszik" és "Nem tetszik" gombokra. Lola :).

8. Rész

Sziasztok! :) Bevezetem a "hetente lesz új rész" dolgot. :D És van még egy-két újdonság. Ezentúl részek lesznek és nem fejezetek. Az "elő szövegeket" kiemelem és a részeket is. Jó olvasást. Lola :)

/március 29., péntek/

Emma szemszöge:

A mai nap a suli egész simán ment. Leginkább Stella-val és egy új barátommal, Sean-nal voltam. Nem az osztálytársam hanem egy évfolyamtársam, a terme nincs messze a miénktől. Szóval így hármasban voltunk egész nap. Illetve a szünetekben, majd együtt indulunk haza is utolsó óra után. Sean is arra felé lakik mint mi, de ő hamar levált tőlünk. Aztán Stella is lekanyarodott végül haza értem és már nagyon izgatottan vártam Louis hívását, hogy megbeszéljük mikor és hol találkozzunk. A táskámat hanyagul ledobtam az egyik székre a konyhában és kaja után kutattam. Éjjen! Anyu csinált brassóit. :3 Mm...imádom. Szedtem egy tálba annyit amennyit megeszek, majd megmelegítettem. Nagyban ettem amikor hirtelen megszólalt a telefonom. Gyorsan kikutattam a táskámból és meg se nézve a kijelzőt, teli szájjal felvettem.
- Haló?!
- Heló én Emmát keresem. Jó számot hívtam? - hallottam meg Louis értetlen hangját. Úristen!! Gyorsan lenyeltem a kaját és hangosan felnevettem. 
- Igen, jó számot hívtál. Csak épp ettem és teli szájjal szóltam a telefonba. - nevettem tovább és erre ő is felnevetett. Még nevettünk egy darabig aztán Louis megszólalt. 
- Nah, jól van-jól van, álljunk le. - hallottam a hangjából, hogy mosolyog.
- Oké. - mondtam nagy komolyan. Pár pillanat múlva megint kitört belőlem a röhögés és Louis-ból is. Egy kis idő után már tényleg abba hagytuk és rátértünk a témára amiért valóban hívott Louis. 
- Szóval. - kezdte. - Fél óra múlva a megszokott helyen? - kérdezte. 
- Rendben. - vigyorogtam. Azzal letettük. Befejeztem az ebédet majd felmentem a szobámba lepakolni a cuccom és megnézni jó leszek-e a sulis cuccomba. Elkönyveltem magamban, hogy...nem. - Ajj...túl átlagos. - gondoltam magamban. Gyorsan a szekrényemhez rohantam és kutatni kezdtem valami normális rongy után. Áá meg is van. Szándékosan szakadt, koptatott színű csőfarmer, lenge, fehér rövid ujjú és erre egy kis fekete mellény ami a mellem alá ér pár centivel. Gyorsan felvettem a ruhadarabokat és megnéztem magam a tükörben. - Na, így már jó lesz. - gondoltam magamban, majd elvigyorodtam. Az asztalomra nézve rögtön lehervadt a mosoly az arcomról, mert már csak 5 percem volt, hogy oda érjek a bolthoz. - A francba!! - mondtam ki hangosan. Gyorsan írtam egy lapra üzenetet anyuéknak, hogy elmentem egy barátommal, majd este felé jövök. Felkaptam a dzsekim és a bakancsom, majd gondosan bezárva az ajtót és kaput gyors tempóban sétálni kezdtem. Hamar odaértem...nem meglepő :D. De Louis még nem volt ott. - Hát jó, akkor várok. - gondoltam. Csak álltam és álltam ott a bolt mellett, de Louis nem jött. Elővettem a telefonom, hogy megnézzem mennyi az idő. Már 10 perce várok Louis-ra. - Ajj, hol lehet? - kérdeztem, azt hiszem saját magamtól. Még vártam egy kicsit aztán elkezdtem sétálni abba az irányba amerről ő szokott jönni. Már sétáltam pár perce amikor megcsörrent a mobilom. 
- Szia Louis, hol vagy? - szóltam bele.
- Szia. Te hol vagy? - kérdezett vissza. Mi van?
- Téged kereslek. - adtam a választ. - Miért te hol vagy? - kérdeztem. 
- A boltnál. - erre megtorpantam.
- Mii?! Mióta? 
- Pár perce.
- Ajjj...én pár perce jöttem el onnan. Mindjárt ott vagyok, szia. letettem és már indultam is vissza. 
*Odaérve*
- Miért mentél el? - kérdezte Louis miután nyomott egy puszit az arcomra. 
- Mert már több mint 10 perce itt voltam és nem jöttél és gondoltam elindulok abba az irányba amelyikből jönni szoktál. De ezek szerint most más honnan jöttél. - regéltem el a dolgok miértjét.
- Ó, értem. Abból az irányból akkor jövök ha otthon vagyok. - vigyorgott. 
- Jaa! - esett le. - Akkor most hol voltál? - kérdeztem.
- Az új menedzserünkkel. - mosolygott. - Nagyon jó fej. - dicsérte meg....apát :D. Hah...de ő ezt nem tudja.
- És hogy hívják? - kérdeztem. 
- Gery Scott. Ő is Scott, mint te. - vigyorgott rám.
- Igen, úgy tűnik. - viszonoztam mosolyát. Eközben elindultunk. Sétáltunk egy darabig, közben beszélgettünk.
- Taxi!! - kiáltotta hirtelen Louis mire megállt az egyik taxis. 
- Mit csinálsz? - kérdeztem értetlenül.
- Hát taxit fogok. - adta a választ értetlenül.
- Jó azt látom. De minek? - kérdeztem tovább.
- Jaa...mert meguntam a sétát. - vigyorgott. 
- Pff...lusta. - kezdtem el szekálni.
- Héééj, nem vagyok lusta. - háborodott fel. - Csak meguntam nem elfáradtam. De te meg...te meg.. - próbálkozott én meg csak vigyorogtam rá. - ...hjajj. - hagyta annyiban mire felröhögtem. Beültünk a taxiba és Louis megadott valamilyen címet a sofőrnek aki elindult arra. Vagy is gondolom arra. 
- Hová megyünk? - kérdeztem.
- Nem mondom meg. - nyújtottá rám nyelvét.
- Naa...léccii. - kérleltem.
- Nem. 
- Ajj, gonosz. - mondtam és az ablak felé fordultam. Éreztem, hogy az ülés besüpped mellettem, de nem fordultam meg. 
- Meglepetés. - búgta a fülembe Louis mire kirázott a hideg. Felé fordultam és nagyon közel voltak egymáshoz az arcaink és az ajkaink. Már majdnem megcsókolt amikor hátra szólt a sofőr, hogy megjöttünk. Gyorsan szétrebbentünk és kiszálltunk a kocsi két oldalán. Egy hatalmas házhoz értünk. Megvártam míg Louis kifizeti a taxist és elindultunk a ház felé. Louis nagy lazán benyitott én meg csak követtem. 
- Hahó, srácok! Megjöttünk. - kiabálta el magát Louis. Halk dobogást hallottam a lépcső felől mire 4 eszméletlen helyes pasival találtam szembe magam. A szőke különösen helyes volt. Útisten...hisz ők a One Direction többi tagjai. Niall, Liam, Harry és Zack. - Emma, ők itt Niall,Liam, Harry és Zayn. - mutatta be őket. Jaa hoppá, akkor Zayn. Még jó, hogy nem mondtam ki hangosan, hogy Zack xd. - Srácok, ő itt Emma. - mutatott be a fiúknak.
- Szia Emma. - mondták egyszerre. Huhh..érdekes.
- Sziasztok. - fogtam velük egyenként kezet. Niall észrevétlenül megsimította kézfogásközben a kezemet, de nem reagáltam rá, csak elkönyveltem magamban, hogy ez elég furcsa volt. - Na akkor mit csináljunk? - néztem körbe.
- Mit szeretnél? - kérdezték totál egyszerre. Jézusom...ők ezt gyakorolják? oO
- Öö...izé..először is.. - kezdtem. - Ti ezt gyakoroljátok? kérdeztem.
- Mit? - kérdezték, szintén egyszerre. Ááá..
- Hát ezt. - mutattam rájuk.
- Jaa... - mondták EGYSZERRE és EGYSZERRE is nevettek fel. 
- Igazából nem gyakoroljuk, csak már ilyen jól ismerjük egymást és szeretjük más agyát szívni ezzel. - mondta Liam mosolyogva. Ezen elröhögtem magam. 
- Oké. fejeztem be a röhögést. - Na de most komolyan. Mit csináljunk? - tértem a lényegre. 
- Mondjuk mennyünk a kertbe és fürödjünk. - ajánlotta Niall. 
- De nekem nincs fürdőruhám. - biggyesztettem le az ajkaimat. 
- Tudok adni. - szólalt meg Harry. - A múltkori koncerten egy rajongó nekem adta az övét és azzal indokolta, hogy épp abban fürdött amikor meghallotta az egyik számunka és azóta szeret minket. Hozzád hasonló korú volt, szóval szerintem jó rád. Gyere fel, odaadom. - mondta vigyorogva.
- Rendben, köszönöm. - mondtam és követtem őt fel a szobájába. Körül néztem amíg kutatott a szekrényében. Megtalálta és odaadta. 
- Tessék. A fürdőbe bemehetsz átvenni. - nyomta a kezembe majd megmutatta merre van az említett helység. Mielőtt bementem Harry-hez fordultam.
- Harry! 
- Tessék? - fordult felém kedvesen. 
- Hogy fogunk fürödni? - kérdeztem mire elég értetlen fejet vágott. - Úgy értem, most március van. Nincs a fürdéshez egy kicsit hideg? - kérdeztem ,mire kicsit felnevetett.
- A medencének az udvaron van, de egy magas, ilyen fura anyagból készült valami van felette, ami megvédi az esőtől, hótól és egyebektől így meleg van ott bent. Mint amikkel a fedetlen uszodák vannak lefedve az ilyen időkben.
- Jaaa, értem. Köszi. - mosolyogtam rá kedvesen ezután ő is elment öltözni. Tudtam mire gondol, láttam már olyat, mert voltam már párszor Becca téli edzésein. Becsuktam az ajtót, majd gondosan be is zártam azt. Mire lementem a fiúk már pancsoltak. Illetve csak Niall és Zayn. Közelebb mentem a medencéhez mire mind engem kezdtek nézni. Illetve az egész testemet. 
- Most mi az? - kérdeztem értetlenül. Jaa hát mi lenne...csak egyszerűen fiúk.
- Semmi. - mondták egyszerre (-.-") és elfordultak. Csak Harry nézett még, majd megszólalt.
- Úgy látszik jó lett a méret. - villantotta fogait. - És még jól is áll. - kacsintott.
- Haha, köszi. - viszonoztam mosolyát.
- Tényleg jól áll ez a bikini. - hallottam meg hátam mögül Louis hangját. 
- Köszi. - fordultam felé és köszöntem meg neki is. Louis hirtelen felkapott és velem együtt beugrott a medencébe. 
- Hülyee... - ütöttem a vállába nevetve. Elúsztam a medence széléhez ahol Niall volt. 
- Igaza van Harry-nek, tényleg jó áll. - utalt a bikinire. Ezek szerint nem hallotta mikor Louis is megdicsért. Na mind1, ez nem lényeg  
- Köszi. - mosolyogtam a szemébe nézve. De gyönyörű szemei vannak. *-*
- Neked meg jól áll ez a gyönyörű szép kék szem. - mondtam elkábulva, mire ő felnevetett. - Jajj, izé...- hebegtem zavartan. 
- Ne aggódj, ezt bóknak veszem. - villantott egy mosolyt rám. 
- Jó. De amúgy tényleg szépek a szemeid. - állapítottam meg végelegesen. Még hülyéskedtünk pár órát a medencében így hatan és jobban megismertem a fiúkat. Kiderült, Niall-ről, hogy tud spanyolul, gitározik már több éve és van egy bátyja, Greg. Liam-ről, hogy Dani-vel már 2 éve járnak, ős is gitározik már egy ideje és neki 2 nővére van, Ruth és Nicola. Harry-ről, hogy igazi nőcsábász, már egész kis kora óta érdekli a zene világa és, hogy van egy nővére, Gemma. Ilyen 7 körül kijöttünk, majd felmentünk a szobáinkba (én speciel a fürdőbe) és felöltöztünk mind. Már egy csomó ideje bent voltam, mert a hajam nem akart megszáradni amikor valaki kopogott. 
- Tessék? - szóltam ki.
- Niall vagyok és szükségem lenne a fürdőre gyorsan ugyan is csak ott van klotyó. - mondta kissé nyöszörögve.
- Ohh értem. Gyere be. - mondtam és ő erre benyitott. Mindjárt kimegyek csak...- nem tudtam befejezni, mert amint hátrafordultam megláttam Niall...Niall..szóval Niall-t és gyorsan visszafordultam. - Niall mi  fenét csinálsz?? - kérdeztem.
Hallottam, hogy lehúzza a WC-t.
- Kezet mosok. - vigyorgott rám. 
- De az előbb...miért nem vártad meg míg kimegyek? - kérdeztem zavartan. 
- Bocs, de már nagyon kellett. - vonta meg vállát. Na kösz...meglettem volna anélkül is ha nem látom meg a...na mind1. Hagytam a hajamat a fenébe és úgy ahogy vagyok lementem a fiúkhoz akik a TV-t bámulták. 
- Fiúk én éhes vagyok. Ti nem? - néztem rájuk. 
- De. - bólintottak egyszerre.
- Rendeljünk pizzát? - kérdezte Louis. 
- Nekem jöhet. - egyeztem bele. 
- Nekünk is. - szólt Harry a többiek nevében is. Louis rendelt 2 négysajtosat és 1 gyros-osat. Az utóbbit Zayn-nek és nekem rendelte a 2 előbbit meg a többieknek és magának. Persze végül össze-vissza ettünk mind 2-ből. Én összesen hármat ettem a fiúk 4-et kivéve Niall, mert ő 5 és felet. Jézus hogy tud ennyit enni? Na mind1. Kaja után Harry kitalálta, hogy üvegezzünk. Először nem akartam bele menni, de végül rávettek így 5-en. Leültünk egy körbe. Baloldalamra Louis, jobboldalamra meg Liam ült, Liam mellett Zayn, mellette (vagy is szembe velem) Harry, ő mellette meg Niall. Harry pörgetett mivel ő találta ki, hogy játszunk. Éééés...igen! Nem nálam állt meg, hanem Zayn-nél.
- Nos Zayn. kezdte Harry. - Fele.. - nem tudta befejezni, mert Zayn rögtön rávágta, hogy felel. - Rendben, akkor...mit gondoltál amikor először megláttad Emmát? - tette fel a kérdést és közben rám mutatott.
- Szép, kedves, aranyos és szimpatikus. - vigyorgott rám Zayn. Eltátogtam neki, hogy "Köszönöm." és ő forgatott. Nálam állt meg. A francba. - Emma, felelsz vagy mersz?
- Merek. - adtam a magabiztos választ. A fiúk erre csak "húú-ztak" egyet. 
- Oké. Remélem tudod, hogy mi lesz ha nem csinálod meg amit mondok. - bólintottam. - Nos akkor puszild meg...Niall-t. - adta ki a feladatomat. 
- Ez könnyű. - Niall felé hajoltam és már majdnem megpusziltam az arcát amikor Zayn ismét megszólalt.
- Ácsi, ácsi! Nem az arcát...hanem a száját. - erre a kijelentésre mindenki engem nézett. Én Louis-ra néztem aki aprót bólintva a tudtomra adta, hogy megcsinálhatom.
- Oké. - mondtam és szájon pusziltam Niall-t. Talán kicsit tovább tartott mint terveztem, de Niall nem igazán bánta. - Úristen, mit csinálok?! Hülye vagy Emma, hülye vagy! - szidtam magam. És ezt Louis mind látta, hjaaaaj. Na mind1, én pörgettem. Liam-nél állt meg az üveg. 
- Felelek. - jelentette ki, mielőtt még megszólalhattam volna. 
- Mit gondoltál Danielle-ről mikor először megláttad? - kérdeztem mosolyogva.
- Háát...csinos, gyönyörű, szimpatikus, kedves, aranyos és még sorolhatnám. - vigyorgott rám. Bólintottam és ő pörgetett. Louis-nál állt meg. - Felelsz vagy mersz, Louis? - tette fel a kérdést neki. 
- Hmm... - rám nézett, majd megadta a választ. - Merek. 
- Jó akkor csókold meg Emmát. - mondta mire Louis egyből felém fordult és lesmárolt. Nem volt durva, inkább gyengéd. Ez nagyon tetszett. Már egy ideje csókolóztunk amikor Harry megszólalt.
- Héj-héj srácok, ezt ne itt. - nevetett, mire elszakadtunk   egymástól. Még játszottunk egy darabig és fél 9 körül elköszöntem a srácoktól.
- Nagyon jól éreztem magam veletek. Remélem máskor is töltjük még együtt a délutánt. - kacsintottam rájuk majd mindenkinek egy-egy puszit nyomva az arcára kifelé indultam Louis-val, mert ő visz haza. Megérkeztünk és ő udvariasan kinyitotta nekem az ajtót, majd kiszálltam. Elkísért az ajtónkig. 
- Hát..én tényleg nagyon jól éreztem magamat veletek. - mosolyogtam rá.
- Mi is jól éreztük magunkat veled. Ezt a fiúk nevében is mondom, mert tudom, hogy így van. - viszonozta mosolyomat. - Nem gyakran járnak hozzánk lányok. És igazából mások se. - váltott át komolyra az arca. Látva az értetlen fejemet csak megrázta a fejét és ezt mondta. - Nem lényeg, majd egyszer elmondom. - erre csak bólintottam.
- Akkor szia. - mondtam és adtam volna a puszit az arcára, de máshová sikerült. A szájára adtam, ugyanis direkt odafordult. A pusziból csókolózás lett, nem tudtam neki ellenállni. Már jó ideje tartó csókunknak a levegő hiány vetett végett. - Azt hiszem most már bemegyek. - mondtam, majd még egyszer utoljára megcsókoltam. Aztán még egyszer...majd még egyszer. :) Már épp beakartam nyitni a házba amikor Louis megfogta a karomat és maga felé fordítva a szemembe nézve megszólalt.
- Emma. Én már nem bírok várni. Meg kell kérdeznem. - kezdte, majd folytatta. - Lennél a barátnőm? - Elkerekedtek a szemeim. Egy ideig elgondolkodtam ezen, majd a szemébe néztem és válaszul hosszasan megcsókoltam. Viszonozta. Karjaimat a nyaka köré fontam, ő az övéit meg a derekam köré. Éreztem, hogy bele mosolyog csókunkba és erre én is elmosolyodtam. Annyira boldog voltam. Ismét a levegő hiány szakította meg csókunkat. 
- Azt akarom, hogy ez a pillanat örökké tartson. - mondtam csillogó szemeibe nézve. 
- Én is. - mondta és adott egy utolsó (tényleg utolsó ;D) csókot, majd beült a kocsijába és elhajtott. Levakarhatatlan vigyorral léptem be a házba és halkan levéve a bakancsomat felfelé indultam. Nem volt kedvem fürödni ezért csak gyorsan átvettem a pizsim és befeküdtem az ágyamba. Nem tudtam elaludni, nem voltam álmos. A történteken gondolkodtam. Istenem ez annyira hihetetlen. Egy hete még csak azt gondoltam "aha, persze, a legvadabb álmaimban sem történhetne ez meg". Most meg. Louis Tomlinson barátnője vagyok. Istenem de jó ezt kimondani. Még egy darabig elvoltam így ezekkel a gondolatokkal, majd valamikor elaludtam. 

Változás

Sziasztok! :)) Amint azt észre vettétek/veszitek majd változás történt a blogban. Megváltozott a főszereplőnőnk neve Lola Scott-ról Emma Scott-ra. Ennek oka: túl egoistásnak találták páran a főszereplőnő nevét és ezen elgondolkodva arra jutottam, hogy tökre igazuk van. Erre elkezdtem gondolkodni egy új néven és megakartam változtatni a vezetéknevet is, de úgy döntöttem inkább nem. Remélem ez nem befolyásol titeket. Lola. :))

Szavazás 2

Sziasztok! :) Kiraktam egy újabb közvélemény kutatást. Kérlek szavazzatok jó sokan (ne csak Benke Kitti :)), hogy megtudjam mennyire tetszik nektek az új fejléc és cím. Előre is köszönöm, ha szavaztok, Lola. :))
U.i.: Ha esetleg nem értitek, hogy miért az a címe a blognak ami, a magyarázatot megtaláljátok az előző rész előírásában (vagy mijében xd).

7. Rész

Sziasztok! :)) Végre itt az új rész, sajnálom, hogy sokára hoztam, de a szobámat festettük. Amint látjátok új lett a fejléc és a blog címe is. Erről szeretnék bővebb információt megadni: nem tudok a blognak jó címet adni, mert még én sem tudom, hogy folytatódik vagy, hogy mi lesz a vége ezért úgy gondolom, hogy miután befejezem a blogot azután adok neki címet, mert akkor tudni fogom miről szól, és szerintem ez így értelmes. Remélem azért nem gondoljátok, hogy a blog rosszabb lesz vagy ilyesmi, mert erről szó sincs. Megmarad a stílus és a részek hossza is. Vagyis a részek hosszával kapcsoltban: nem mindig lesz hasomló, mert ez a rész pl. hosszabb lesz mint a többi általánosságban véve. Viszont még dátumokat fogok írni a blog elejére (ami már most látható lesz), mert belekavarodok a napokba (évszámot nem fogok írni). Ez igazából azt jelenti, hogy minden rész egy nap lesz, felkeléstől lefekvésig fognak tartani. És valószínű, hogy több szemszögből fognak íródni. A szavazásról csak annyit, hogy elég rosszul esett amiért csak egy ember szavazott. Azt hiszem ennyi mondandóm volt, jó olvasást! Lola :)

/március 28., csütörtök/

Emma szemszöge:

Reggel 7-kor keltem, így volt időm elkészülni mielőtt suliba indulok. Szokás szerint arcot mostam aztán lementem kajálni. Most csak egy kis gabonapelyhet ettem. Felmentem és felvettem a barna, hosszú csőgatyám, egy fehér spagetti pántos toppot  arra pedig a piros-sárga kockás ingemet. Fogat mostam majd felkapva táskámat leballagtam. Egy félliteres üvegbe töltöttem vizet és elraktam a táskámba a könyvek mellé. Kaját nem csináltam magamnak, inkább vittem valamennyi pénzt, gondolván majd veszek valamit ha éhes leszek. Anyu épp most kelt fel ahogy elraktam a vizemet.
- Szia kicsim! - mosolygott halványan, hiszen még "kómás" volt.
- Jó reggelt! - mosolyogtam. - Már mindent megcsináltam el is pakoltam úgy hogy szerintem indulok a suliba. - mondtam.
- Hát jól van. Remélem jó lesz az első napod. - mondta kedvesen.
- Igen, én is. - nevettem. - Na szia! - köszöntem el és adtam neki egy puszit.
- Szia. - adott ő is nekem egyet. :)) Mivel tegnap buszozás közben megfigyeltem az utat tudtam merre kell menni ahhoz, hogy a sulihoz jussak, így oda értem 15 perc alatt és az óra 7.50-et mutatott. Király vagyok! :D Felmentem a termembe és nagy zajra léptem be. Vagy 20-25 ember volt az osztályban össze-vissza, hol csoportokba verődve, hol egyedül ülve az egyik padnál. A megjelenésemre mindenki elhallgatott és engem figyelt.
- Sziasztok! - köszöntem félve. Egy kedves arcú lány lépett oda hozzám.
- Szia, te vagy Emma igaz? - nézett rám kedvesen.
- Igen, én volnék. - mondtam. - Téged hogy hívnak? - kérdeztem udvariasan.
- Stella vagyok. - nyújtotta oda nekem a jobb kezét. Megráztam. - Gyere,mellettem fogsz ülni. - mutatott az egyik kétszemélyes pad irányába. Pontosan a középső sor leghátsójára. Ez nem is rossz hely, jól lehet puskázni O:). Elvezetett a padig, majd miközben lepakoltam engem fürkészve kérdezősködött.
- Honnan is jöttél pontosan? Budapestről? - érdeklődött kedvesen. Azta milyen furán mondta, hogy "Budapest". Na mind1. Bólintottam. Érdekes. Azt hittem teljesen más lesz ez az osztály. És ez nem rosszul értendő. Becsengetésig beszélgettem Stella-val és megtudtam, hogy ő is a közelben lakik. Meg, hogy van egy kishúga aki 6 éves és jövőre megy elsőbe. És elárulta, hogy kiről mit kell tudni. Szóval. A 2 legmenőbb srác a suliban a mi osztályunkba jár, hiába, hogy alsóbb évesek, már 9. óta "övék a suli". Amúgy a nevük Dan (Daniel) és Endie (Endrew). A legmenőbb lányok is a mi osztályunkba járnak és ők is 9. óta "uralkodnak". Ők hárman vannak, név szerint: Frances, Violet és Jane. Nem kérdés kik a "fő fők", hisz Dan és Frances együtt járnak 10. óta. Endie-nek most nincs barátnője, de amúgy meg Jane volt, csak Jane dobta őt miután állítólag egy másik lánnyal smárolgatott egy buliban. Mondhatom szép. Na mind1. Az első óra Matek volt, de bejött az ofő és bemutatott engem. Pontosabban megkért, hogy meséljek kicsit magamról. Elmondtam egy-két dolgot aztán az ofő elment és kezdődhetett a matek. Állítólag megmentettem az osztályt, mert ma doga lett volna de mivel én nem tudtam semmit inkább vettük a számomra új a többiek számára már ismert anyagot. És így ment ez kb minden órán kivéve tesin. Ott megnézték az alapokat nálam, szóval távolt ugrottam, futottam 100 m-t, dobtam gerelyt, ugrottam magasat is és kötelet meg rudat másztam. És mindezek előtt még be is melegítettem szóval nem értem, hogy fértem bele az első órába. Mondjuk siettem és nem tartottam negyedórás pihenőket. csak max. pár perceset. Amúgy a szünetekben Stella-val voltam és mesélt magáról. Mondta, hogy elváltak a szülei 2 évvel ezelőtt, hogy van egy kiskutyája akit Joyo-nak hívnak és, hogy szegényt a kishúga állandóan nyúzza. De persze nem csak ő mesélt, hanem én is. Amúgy a többi osztálytársammal nem igazán beszéltem, ők nem jöttek oda hozzám így én sem mentem. Megkérdeztem Stella-t, hogy kit hogy hívnak és ennyi. Legalább tudom a nevüket. Utolsó óra után indultam volna haza amikor Stella megállított.
- Merre mész? - mosolygott kedvesen.
- Háát ezt inkább megmutatnám ha nem gond. - mosolyogtam én is. Ő erre bólintott és kimentünk az épületből. Elindultunk a buszmeg felé és ott megállva megmutattam merre mennék. Mondta, hogy ő is arra felé lakik úgy, hogy mehetünk együtt. Egy darabig tényleg együtt mentünk, de aztán neki el kellett kanyarodnia valahol 2-3 utcával arrébb. Ahogy egyedül tartottam hazafelé eszembe jutott Becca. Hogy régen mindig együtt jöttünk. Jaaj annyira hiányzik, ma beszélni fogok vele. Miután haza értem összedobtam egy tejberizst. Megettem aztán a szobámba menve eszembe jutott, hogy találkoznom kéne Louis-val. Felkaptam a telefonom és tárcsáztam. A 4.-5. csöngésre felvette.
- Haló? - szólt bele.
- Szia Louis, Emma vagyok. - mondtam.
- Ó, Heló. - köszönt meglepve.
- Csak azért hívlak, mert szerintem beszélnünk kéne.
- Igen, szerintem is. Ma ráérsz?
- Igen, ráérek. Hol és mikor találkozzunk?
- Mondjuk annál a boltnál fél óra múlva?
- Oké, akkor félóra múlva ott, szia! - köszöntem el.
- Szia. -mondta és letette. Szörnyen szomorú volt a hangja és ezt nagyon rossz volt hallani. Vissza vettem a sulis ruhámat (merthogy mikor haza jöttem jó gyerek módjára átöltöztem). Beállítottam csörögni a telómat 20 perc múlva. Addig is olvasok. Alig kezdtem el olvasni már csörgött is a telefonom. Oké. Ideje indulni. Lementem a konyhába és hagytam egy üzenetet anyuéknak, hogy majd jövök elmentem egy barátommal sétálni. Ami azért annyira nem is nagy hazugság. Na mind1. Kilépve a házból, gondosan bezárva az ajtót, kaput, elindultam. Hamar oda értem, Louis már ott volt.
- Szia! - köszöntem.
- Heló! - köszönt vissza semleges hangon.
- Figyelj, amit mondtál a múltkor... - kezdtem, de nem tudtam befejezni, mert Louis közbe szólt.
- ...hülyeség volt. - mondta hűvösen. Mi??
- Nem ezt akartam mondani. Hanem, hogy igazán szép és őszinte volt, csak én nem vagyok szerelemes beléd. De.... - megint közbe vágott.
- ..de lehetünk barátok? - kérdezte gúnyosan.
- Nem. Ismét mást mondtál, mint akartam. Azt szerettem volna mondani, ha nem vágsz közbe, hogy tetszel nekem. És nekem azért idő kell ahhoz, hogy valakibe beleszeressek. - mondtam. Louis-nak a szemei meglepődöttséget tükröztek. Gondolom másra számított. Egészen másra.
- Hát...nem erre számítottam az biztos. - igazolódott be az előbb gondolt gondolatom. (Na ezt jól megmondtam xd.) - Rendben, akkor holnap elviszlek valahova így több időt együtt töltve. - mondta és végre mosolygott kicsit.
- Oké, holnap úgy is péntek. - vigyorogtam. - De igazából most is ráérek, nincs kikötve, hogy meddig maradhatok kint és ma házit sem kaptam. - füllentettem. Mármint a házis dologban.
- Biztos, hogy nem adtak fel semmit? - kérdezte szemtelenül helyes mosollyal. Ajj...ez nem ér.
- Ajj... - kezdtem. - De adtak. De nem akarom megcsinálni. - háborodtam fel. - Ez még csak az első napom volt. Gonosz tanárok... - szitkozódtam.
- Em, holnap is jó lesz. Holnap tényleg péntek és akkor hagyhatod a tanulni valót szombatra és vasárnapra is. Oké? - kérdezte mosolyogva. Hű...a becenevemen szólított. :3 *-*
- Hjajj, oké - adtam meg magam.
- Na gyere, haza viszlek. - Ezek szerint kocsival jött. Elmentünk a járgányig, majd Louis udvariasan kinyitotta nekem az ajtót. Megkerülte az autót és beült a volán mögé. Az út csendesen telt, nem nagyon tudtunk mit mondani egymásnak. A házunk  elé érve már szálltam volna ki mikor Louis megfogta a karomat mire kérdőn néztem rá. Visszaültem eredeti helyemre, ugyanis már majdnem félig kint voltam a kocsiból. Nem mondott semmit csak közelebb hajolt és adott egy puszit az arcomra. Erre kicsit elcsodálkoztam, de aztán én is közelebb hajolva adtam neki egyet. Kiszálltam a kocsiból és megvártam míg elhajtott. Ezután bementem a házba ahol anyuékat láttam meg a nappaliban.
- Sziasztok. - köszöntöttem őket.
- Szia. - felelték egyszerre. Nem is néztek rám. E-jel szerint valami érdekes mehet a TV-ben. Lehuppanva közéjük a kanapéra én is elkezdtem bámulni a TV-t. És akkor megértettem, hogy miért nézik annyira. Legalábbis félig megértettem.
- Kicsim. Ők itt az a banda amit apád fog menedzserelni. Miattuk költöztünk ide, Londonba. - közölte anyu. Én erre elkerekedt szemmel ránéztem, majd miután felfogtam, hogy mit mondott apu nyakába ugrottam. Mivel ezt nem tudta mire vélni rákérdezett.
- Megtudhatom, hogy ezt miért csináltad? - kérdezte.
- Öm...csak úgy. Felmegyek a szobámba, tanulnom kell. - mondtam zavartan, majd felsietve a lépcsőn becsuktam magam mögött az ajtómat és háttal annak lecsúsztam a földig és csak vigyorogtam, mert tudtam, hogy ezentúl sokat fogok találkozni Louis-val. Tudtam, hogy közelebb fogunk egymáshoz kerülni és ez boldogsággal töltött el. Nem tudom meddig ülhettem ott, mikor kopogást hallottam. Gyorsan felállva az ágyamhoz siettem és kivettem a táskámból az egyik füzetem majd az ágyra ülve szétnyitottam.
- Szabad! - szóltam ki. Anyu jött be mosolyogva. Sejtettem.
- Na és én megtudhatom, hogy miért ugrottál apád nyakába? - kezdte mindenféle bevezetés nélkül, de végül is tudtam, hogy ezt akarja majd kideríteni.
- Háát...az attól függ.
- Mitől?
- Mit kapok a titkos információért? - És kész. Anyu elnevette magát.
- Hmm... - töprengett. - Egy tábla milka? - alkudozott.
- Oké! - vágtam rá. - Szóval. - kezdtem. - Emlékszel amikor elhívott egy fiú randizni?
- Igen, emlékszek. Nem tudtál mit felvenni. - nosztalgiázott. Hmm..:))
- Igen, akkor. Nos. A fiú aki elhívott a banda egyik tagja. Bővebb információért kérem dobjon a lánya szájába pár sor milka csokit. - mondtam és anyu hangos nevetésben tört ki. És komolyan gondolta. Lement a tábla csokiért és felbontva hozta be a szobámba, természetesen hiány mentesen. Letört 2 sort majd a kezembe nyomta. Hmm.. - Mit szeretnél még tudni? - érdeklődtem a csokit eszegetve.
- Hogy hogy mit? Hát hogy melyikük hívott el a randira. - mondta hitetlenül.
- Sajnálom, de ezt meglepetésnek szánom majd mikor meghívom magunkhoz. - mondtam gonoszul. Haha..és még csokit kaptam. Hát nem vagyok állati genyó? :D
- Te kis gonosz! Kérem vissza a csokit. - mondta mire gyorsan bekaptam az uccsó 2 kockát mielőtt még elvehette volna. Anyu erre csak mosolyogva megrázta a fejét és kiment a szobámból...kezében a csokival :((. Miután kiment belevetettem magam a tanulásba. 7-re mindent megtanultam ezért lementem kajálni. Már untam kicsit a melegszenyát ezért inkább ettem 2 baracklekváros kenyeret és ittam hozzá tejet. Fél 8-ra megkajáltam. Felmentem, letusoltam, fogat mostam, majd miután felvettem a pizsit befeküdtem az ágyamba és benyomtam a laptopomat. Felmentem fészre és szerencsémre fent volt Becca is. Ráírtam és beszélgettünk egy csomó ideig. Én elmondtam, hogy milyen a suli meg minden (és ebbe beletartozik a Louis-s dolog is), ő meg elmondta, hogy tök szar otthon egydül, nem tud mit csinálni nélkülem, meg hogy leginkább a szabadidejében edz. még beszéltünk egy darabig majd mivel álmosak voltunk elköszöntünk egymástól. Kinyomtam a gépet és az éjjeli lámpám fényében olvastam az Egy különc srác felgyezéseit álmosságig. Amikor már úgy éreztem, hogy mindjárt leragad a szemem a könyvjelzőt a könyvbe téve becsuktam azt és az ablakba rakva lekapcsoltam a lámpát, majd álomra hajtottam a fejem.

Szavazás

Sziasztok! :) Kiraktam nektek egy kérdést. A bloghoz kéne és nem tudok dönteni a 2 variáció között ezért szavazásra bocsátottam. Szeretném ha sokan szavaznátok. Előre is köszönöm, ha szavaztok, Lola! :)